A
szerb vezetők ígéretet tettek a nácivadász Simon Wiesenthal
Központnak arra, hogy dokumentumok rendelkezésre bocsátásával
és tanúk felkutatásával segítik a központ által háborús bűnökkel
vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados felelősségre vonását
- jelentette be csütörtökön Belgrádban Efraim Zuroff, a központ
jeruzsálemi irodájának igazgatója, miután találkozott Boris
Tadic államfővel és Vojislav Kostunica miniszterelnökkel.
A Simon Wiesenthal Központ Az utolsó
esély elnevezésű akciója keretében el akarja érni, hogy bíróság
elé állítsanak több száz, szabadon élő, náci háborús bűnnel
gyanúsított embert. A szerb vezetéstől a Magyarországon élő,
93 éves Képíró Sándor és két horvát személy - Milivoj Asner
és Ivo Rojnica - elleni nyomozáshoz várnak segítséget, főleg
a II. világháborús balkáni népirtásnak emléket állító belgrádi
múzeum anyagaiból. Asner és Rojnica a gyanú szerint részt
vett azokban az atrocitásokban, amelyeket a II. világháborús
horvát bábállam idején, több ezer zsidó, cigány és szerb
ellen követtek el. Asner Ausztriában él, és az ottani hatóságok
szerint hajlott kora miatt már nem állítható bíróság elé,
Rojnica pedig feltehetően Argentínában.
Zuroff szeptemberben jelentette be,
hogy feltételezett háborús bűnösre bukkant Budapesten. Mint
mondta, Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban
csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban
csendőr századosként tevékenykedett. Az újvidéki razzia idején,
1942 januárjában a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom
mintegy 1300 embert - főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat
- gyilkolt meg.
Az igazgató szerint két per is indult
Képíró ellen, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez
való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet
a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban
a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Az ítélethirdetéskor
már külföldön tartózkodott, évtizedekig Argentínában élt,
1996-tól Budapesten. Zuroff felszólította a szerb kormányt,
hogy siettesse a szóban forgó gyanúsítottak Belgrádnak történő
kiadását, hogy ott bíróság elé lehessen állítani őket.
A budapesti Fővárosi Bíróság március
1-jén végrehajthatatlannak nyilvánította a Képíró ellen 1944-ben
hozott ítéletet. Képíró hangsúlyozza: senkit nem gyilkolt
meg, nem is tudott az újvidéki kivégzésekről. A Fővárosi
Bíróság döntését igazságosnak nevezte. Zuroff "erkölcsileg igazságtalannak és jogi szempontból hibásnak" minősítette a Fővárosi Bíróság határozatát, s fellebbezést sürgetett ellene.
Az MTI-nek korábban nyilatkozó történészek
megalapozatlannak nevezték Zuroff Képíró elleni vádjait.
A szakértők szerint nincsenek megbízható bizonyítékok arra
vonatkozóan, hogy Képíró részt vett volna az újvidéki kivégzésekben,
ráadásul arról az 1946-os népbírósági határozatról sem tudnak,
amelyre a központ hivatkozik.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség március 13-án polgári lakosság
elleni erőszak bűntette miatt nyomozást indított Képíró ügyében.
A nyomozás ismeretlen tettes ellen indult, a Magyar Televízió
információja szerint a délvidéki razziával kapcsolatban.
nol.hu
|