Polgári
lakosság elleni erőszak bűntette miatt nyomozást indított
a Budapesti Nyomozó Ügyészség Képíró Sándor ügyében - erősítette
meg a Magyar Televízió kedd esti Híradójának információját
Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-nek.
A nyomozás ismeretlen tettes ellen indult - mondta el a szóvivő. A közszolgálati
televízió hírműsorában arról számolt be, hogy háborús bűncselekmények
gyanúja miatt eljárást rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség
Képíró Sándor volt csendőr százados ellen.
A nyomozást az MTV információja szerint azért rendelte el az ügyészség, hogy
kiderüljön, a ma 93 éves férfi részt vett-e 1942-ben a délvidéki
razziában. Az újvidéki razzia idején, 1942 januárjában a
Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1.300
embert - főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat - gyilkolt
meg.
A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi
irodájának igazgatója 2006 szeptemberében jelentette be,
hogy feltételezett háborús bűnösre bukkant Budapesten. Efraim
Zuroff akkor azt mondta: Képíró Sándor az 1942-es újvidéki
mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki
deportálásban csendőr századosként tevékenykedett.
A központ vezetője hangsúlyozta: két
per is indult Képíró Sándor ellen, 1944-ben tíz évre ítélték
a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése
miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették,
majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt.
Az ítélethirdetéskor már külföldön tartózkodott, évtizedekig
Argentínában élt.
Efraim Zuroff később felszólította
a szerb kormányt, hogy siettesse több feltételezett második
világháborús háborús bűnös - köztük a jelenleg Budapesten
élő Képíró Sándor - Belgrádnak történő kiadását, hogy ott
bíróság elé lehessen állítani őket.
2007 februárjában Vuk Draskovic szerb
külügyminiszter - aki a szerb parlamenti választást megelőző
kampány finisében látogatott el Újvidékre, a helyi zsidó
közösséghez - azt mondta, az lenne a normális, ha a magyar
hatóságok teljesítenék kötelességüket, mert akkor nem történhetne
meg az, hogy Képíró Sándor szabadon hal meg.
A Fővárosi Bíróság február 19-én keltezett
végzésében a Képíró Sándor ügyében 1944-ben meghozott ítéletet
végrehajthatatlannak nyilvánította. „Képíró Sándor volt csendőr
századost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során
vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán
született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították,
és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal
korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez megszakítás
nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre
nézve" - állapította meg a bíróság.
Akkor a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi
irodája élesen elítélte a bírósági döntést. Az MTI-nek korábban
nyilatkozó történészek megalapozatlannak nevezték a Simon
Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatójának vádjait Képíró
Sándor ellen. A szakértők szerint nincsenek megbízható bizonyítékok
arra vonatkozóan, hogy Képíró Sándor részt vett volna az
újvidéki kivégzésekben, ráadásul arról az 1946-os népbírósági
határozatról sem tudnak, amelyre egyebek mellett a központ
hivatkozik.
hetek.hu
|