Képíró Sándort Magyarországon érte utol a Sun riportere

A háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor kiadatását kérte Magyarországtól egy szerb bíróság. A 94 éves Képírót azzal vádolják, hogy csendőrtisztként 1942-ben legalább 2000 ártatlan férfi, nő és gyermek meggyilkolásában vett részt Újvidéken. A „hideg napok” néven ismertté vált razzia során a magyar hadsereg és csendőrség több ezer embert gyűjtött össze, majd a Duna jegére vezetve, a jégbe robbantott lékekbe lőtték őket. A három napig tartó megtorlásnak 3340 ember esett áldozatul, akiknek egynegyede zsidó volt.

Képírót a napokban az angol Sun riportere szembesítette egykori tetteivel Budapesten. „Jól alszom éjszaka” – szögezte le Képíró az angol újságírónak, hozzátéve: „Értse meg, engem nem érdekel, hogy maga mit mond. Nem érdekel, hogy mit mondanak az emberek. Majd a bíróság fog dönteni… a bíróság...”

„Az idő múlása nem csökkenti a bűnösök felelősségét” – jelentette ki Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Wiesenthal Központ igazgatója. „Az áldozatok mindegyike megérdemli, hogy erőfeszítéseket tegyünk azért, hogy a háborús bűnösök bíróság elé kerüljenek.”
Szomszédjai szerint a Frankel Leó utcában élő Képíró vidám öregúr, élvezi az életet, és anyagi helyzete is stabil. „Gyakran szokott partikat rendezni a lakásán” – mesélte egy középkorú hölgy a Sun riporterének.

„Nem csodálom, hogy Képíró jól alszik” – mondta egy, a neve elhallgatását kérő zsidó nagypapa az újságírónak. „Hiszen nemcsak az áldozatokat élte ő túl, de sok túlélőt is.”
Képírót a mészárlásban való részvételéért még 1944-ben elítélték Budapesten, de fel is mentették még abban az évben, miután a nácik bevonultak Magyarországra. 1946-ban ismét elítélték, ám ő ekkor már Ausztriában tartózkodott, majd Argentínába szökött. Ötven évet töltött Dél-Amerikában, ahol megnősült és vállalkozásba is kezdett.

„Tisztán emlékszem azokra a sötét napokra” – meséli egy idős volt gyári munkás. „A magyar csendőrök éjszaka jöttek a szüleimért és értem. Mínusz 20 fok volt, a Duna felé tereltek bennünket. Hallottam a lövéseket, ahogy az embereket, köztük gyerekeket, a Dunába lőttek. 100 méterre lehettünk a víztől, amikor jött a felsőbb utasítás, hogy hagyják abba a vérengzést. Csoda történt… de addigra már nagyon sok vér folyt…”

atv.hu