A
szlovák Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) pozsonyi archívumában
van annak a bírósági döntésnek az aktája, amely kimondja
a háborús bűntettek elkövetésének gyanúja miatt a múlt héten
Budapesten őrizetbe vett Csatáry László halálos ítéletét
– közölte az intézet az MTI prágai tudósítójával csütörtökön.
"A Nemzeti Emlékezet Intézetének archívumában található akta tartalmazza a kassai
Népbíróság 1948. június 8-án hozott ítéletét is, amelyben
Csatáry Lászlót bűnösnek mondták ki, és halálra ítélték.
Ugyanakkor 15 évre megfosztották polgári jogaitól, és elkobozták
teljes vagyonát" – állítja az intézet, amely az MTI kérésére röviden ismertette a levéltárában
található, a Csatáry-ügyet érintő dokumentumokat.
A kassai Állami Területi Levéltárban őrzött Csatáry-aktában a bírósági ítélet
eredetije hiányzik, s nincs ott egy másolat sem – ezt Balassa
Zoltán, kassai történész közölte az MTI-vel a múlt héten.
Balassa közlését most a szlovák belügyminisztérium megerősítette.
Az ÚPN dokumentációjából kiderül, hogy Csatáry 1944-ben a
kassai rendőr igazgatóság "magas politikai tisztviselője és politikai tisztje" volt.
A bíróság szerint "a kassai rendőr igazgatóság elöljárója a nyilasok magyarországi hatalomátvétele
után vallási meggyőződésük, faji eredetük, nemzeti hovatartozásuk
és nézeteik miatt embereket üldözött és önkényesen őrizetbe
vétetett". A pozsonyi akta tartalmazza a tanúk kihallgatásának jegyzőkönyveit, az 1948.
március 16-án kiadott letartóztatási parancsot, illetve Csatáry
személyleírását is.
A tanúvallomások szerint Csatáry "a
neki alárendelt őröket arra utasította, hogy legyenek könyörtelenek
a kassai gettóban és a kassai gyűjtőtáborban lévő zsidókhoz,
miközben személyesen is aktívan részt vett az őrizetbe vett
személyek kínzásában és megalázásában".
A zsidók koncentrációs táborokba való
elszállítása idején "olyan személyeket is besorolt a transzportokba, akikre a kitoloncolás nem vonatkozott,
illetve fizikailag nem voltak képesek a transzport elviselésére". A dokumentumok szerint Csatáry így "állítólag ismételten visszaélt beosztásával, és több személy halálát okozhatta".
A hatályos törvényi szabályozás szerint
a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézeténél működő levéltár feladata
a náci Németország, a kommunista Szovjetunió, a második világháború
alatti Szlovák Köztársaság, illetve a háború utáni Csehszlovákia
állambiztonsági szerveinél 1939. április 18-a és 1989. december
31-e között keletkezett dokumentumok nyilvántartása, kezelése,
kutatása és nyilvánosságra hozatala. hvg.hu
|