Az ausztrál igazságügyi minisztérium figyelemmel kíséri a főügyészséggel együttműködve Charles Zentai ügyét, abban a reményben, hogy gyorsított hatékony megoldást találnak a Magyarországról érkezett kiadatási kérelem elbírálására. A döntés Chris Ellison igazságügy-miniszterre tartozik, ám amíg nem áll össze véglegesen a főügyészi előterjesztés, a miniszter nem kíván véleményt nyilvánítani - tájékoztatta szóvivő a Sydneyben megjelenő The Daily Telegraph újságot.

A nyugat-ausztráliai Perthben élő, 86 éves Charles Zentai ügye azért került ismét az érdeklődés előterébe, mert szerdán a The Australian napilap ismertette a magyar népbíróság 1948-ban kiadott elfogatóparancsát Zentai Károly ellen. Annak idején a népbíróság az amerikai követségnek eljuttatott dokumentumában közölte azt is, hogy Zentai elhagyta az országot, s tudomásuk szerint Németországnak az amerikaiak által megszállt övezetébe ment. (Zentai 1950-ben utazott tovább Ausztráliába.)

Az egykori elfogatóparancsból azóta több ausztrál újság is idézett, így mindenekelőtt azt: alaposan gyanítható, "hogy (Zentai) számos alkalommal önként vett részt zsidók begyűjtésében, és valamennyi esetben túlkapásokat követett el az elfogott és kaszárnyákba bevitt zsidókkal szemben". Zentai Károly 1944. november 8-án leszedte a villamosról a 18 éves Balázs Pétert - akit Budafokról ismert -, mert nem hordta a sárga csillagot, majd két társával, Nagy Lajossal és Mader Bélával "öt órán át szünet nélkül verték az Aréna utcai katonai laktanyába olyan brutális módon, hogy a fiú még az éjszaka folyamán belehalt sérüléseibe". A vádlott Zentai ekkor Nagy társaságában a holttestet egy kocsin a Dunához vitte, s beledobta a folyóba. Az elfogatóparancs kitér arra is, hogy időközben Nagyot halálra, Madert pedig életfogytiglani munkatáborra ítélték a gyilkosság miatt.

A The Australian cikkét Paige Taylor írta, aki már korábban is foglalkozott az üggyel. Taylor tette közzé például május derekán azt az 1957-ben kelt okiratot, amelyben az ausztrál állampolgárságot kérelmező Zentai saját aláírásával azt erősítette meg, hogy 1945 márciusában hagyta el Magyarországot.

A Sydney Morning Herald úgy tudja, hogy a márciusi hivatalos magyar kiadatási kérelmet utóbb áttételesen megerősítő dokumentumokat, köztük az 1948-as elfogatóparancs szövegét a budapesti holokauszt emlékközpont kutatói adták át egy külföldi tudósítónak májusban.

Népszabadság Online, 10.06.2005