Ernie Steiner egy 11 évvel ezelőtt készült magnetofon-felvétellel tisztázná apját

A háborús bűnökkel vádolt Zentai Károly fia nyilvánosságra hozott egy 11 évvel ezelőtt készült magnetofon-felvételt, amely szerinte tisztázza apját egy budapesti zsidó fiatalember meggyilkolásában való részvétel vádja alól. A történészek szerint nemcsak a visszaemlékezés hitelessége, hanem az abban elhangzó érvelés is megkérdőjelezhető.

Zentai Károly fia úgy véli, egy 11 évvel ezelőtt készült magnetofon- felvétellel tisztázhatja apját a több mint 60 éve történt gyilkosság vádja alól. Ernie Steiner hétfőn Perthben hozta nyilvánosságra a felvételt. Mint ismert Zentait azzal vádolják, hogy 1944. november 8-án egy budapesti katonai barakkban több társával megkínozta, majd agyonverte a 18 éves Balázs Pétert, mert a fiatalember nem viselte a zsidókat megkülönböztető sárga csillagot.

Zentai fia azonban kijelentette: apja nem lehet bűnös, mert az események, amikkel vádolják, azután történtek, hogy elhagyta Magyarországot. Bizonyítékul erre egy 1994-es felvételt mutatott be, amelyet apja és azóta elhunyt anyja készítettek, családi emléknek. A felvételen Zentai azt állítja: a többi közt azért hagyták el Budapestet 1944. november 7-én a magyar hadsereg egységeivel együtt, mert a orosz katonák zaklatták és egerőszakolták a magyar nőket.

Zentai hivatalosan tagadta, hogy egyáltalán katona lett volna - emlékeztetett az akkori eseményeket kutató történész. Szita Szabolcs szerint ha Zentai katona volt, mivel ebben az időben a Duna vonalát biztosította a magyar hadsereg, neki errefelé kellett tartózkodnia. Ilyesmiről azonban nem beszélt - mondta. A történész kifejtette: november elején Cegléd és Szolnok esett el, valamint Üllő és Vecsés határában folytak harcok. Bajától délre is voltak összecsapások, de különösebb esemény, amely a polgári személyeket, vagy Budapestet érinthette volna, nem történt.

Ebben az időben Budapesten már embervadászat folyt: szökött katonákat, munkaszolgálatosokat, ellenállókat kaptak el az utcákon, főleg a fiatal nyilasok - fogalmazott a szakember. Mintegy húsz olyan jogcím volt érvényben, amely alapján bárkit elhurcolhattak - tette hozzá. A történész szerint nagyobb az esély arra, hogy Zentai ebben vett részt. Budapestet egyébként hivatalosan december 5-6-án kezdték el kiüríteni az oroszok miatt.

Más történészek szerint is zavaros Zentai érvelése. Megkérdőjelezhetőnek tartják ugyanis, hogy valaki azért tette volna kockára az életét, és vállalta volna, hogy áttör a frontvonalon, mert később megerőszakolhatják hozzátartozóját. Egyrészt Budapesten is elbújhatott volna, másrészt elég lett volna csak hozzátartozóját kimenekítenie - fogalmaztak a szakemberek. Úgy vélik, ha Zentai valóban csupán ezért hagyta el az országot, akkor később, már akár 1946-ban visszatérhetett volna. Egy ötven évvel későbbi visszaemlékezést egyébként is kritikusan kell kezelni - tették hozzá. A szakemberek szerint egyébként sem az a kérdés, hogy Zentai miért menekült el, hanem az, hogy elkövette-e a gyilkosságot vagy sem. Érdemi választ erre kellene adnia.

Mint ismert: Zentai nyomára a náci háborús bűnösöket felkutató Simon Wiesenthal Központ 2004-ben bukkant. A magyar kormány az év elején kérte Zentai kiadatását az ausztrál hatóságoktól. A 83 éves Zentai 1950-ben érkezett Ausztráliába feleségével és két fiával, öt évvel később kapta meg az ausztrál állampolgárságot. Jelenleg Perth egyik külvárosában él.

N. A. Zs.