A több mint 1300 zsidó és szerb áldozatot követelő 1942-es újvidéki razzia egyik felelőse felett szeretnének ítélkezni Szerbiában - erről ír az újvidéki Dnevnik című napilap.

Egyszerű csendőr vagy tömeggyilkos? - teszi fel címben a kérdést az újvidéki Dnevnik napilap. A cikk annak a Képíró Sándornak az ügyével foglalkozik, akinek a háborús bűnösök felkutatását végző bécsi székhelyű Simon Wiesenthal Központ bukkant a nyomára az év szeptemberében Budapesten.

Az írás szerint a Wiesenthal Központ arra szólította fel Belgrádot, hogy Budapesttől kérje a ma 92 éves Képíró Sándor kiszolgáltatását, hogy Szerbiában ítélkezhessenek felette az 1942-es újvidéki razziában vállalt szerepe miatt. A kérést támogatásáról biztosította Vuk Drašković szerb külügyminiszter és Zoran Stojković igazságügyi miniszter is. Jelenleg Szerbiában a bizonyítékok begyűjtésén dolgoznak.

Közben - a lap szerint - Magyarországról az illetékes ügyész már kérte Szerbiától a bizonyítékok átadását. Képíró Sándor ügyében 1944-ben Budapesten már született egy elmarasztaló ítélet, akkor tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, de lehetővé tették számára a szökést. Ekkor Képíró Argentínába menekült. 1946-ban a Magyar Népbíróság távollétében ismét ítélkezett felette, ekkor 14 évre ítélték.

A Wiesenthal Központ adatai szerint az újvidéki razziáért felelősek listáján Képíró Sándor a 13. helyen szerepel. Az írás részletekkel szolgál az érintett személyi adataira vonatkozóan és kitér arra is, hogy csendőrtisztként egy nappal a tömegmészárlás előtt érkezett Újvidékre. Felelősség terheli azoknak a felderítő-járőrcsoportoknak az irányításáért, amelyek a Futaki utca környékén és a városközpontban teljesítettek szolgálatot. Ezek a csoportok vezették a város szerte összeszedett embereket az ún. igazoltató-bizottság elé, amely a sorsukról döntött. A vád szerint Képíró fegyverhasználatra ösztönözte a járőröket, ennek tömeges vérontás lett a következménye.

A Dnevnik idézi magát az érintettet is, aki hangsúlyozva ártatlanságát hozzáteszi, hogy fegyvert sosem használt, és hogy írásos parancs alapján cselekedett, ugyanakkor semmilyen illegális cselekedetben nem vett részt. Azzal egyébként nem terhelik, hogy személyesen részt vett volna a Duna jegén zajló tömegmészárlásban. A gyanúsított szerint a 44-es és a 46-os bírósági eljárás csak bohózat volt, amellyel feletteseit mentették a felelősségre vonás elől.

A 92 esztendős Képíró Sándor 60 évig tartó argentínai távollét után 1996-ban tért haza Magyarországra és a Wiesenthal Központ emberei az év szeptemberében lakása ajtaja előtt bevárva közölték vele, hogy mivel gyanúsítják. A magyar katonai ügyészség szerint a korábbi ítéletek elévültek, újabb bírósági eljárást viszont csak polgári per keretében lehet ellene indítani – olvasható az egyébként kiegyensúlyozott tájékoztatásról ismert újvidéki Dnevnik napilapban.

Az esettel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy miközben a vajdasági és szerbiai újságok hatvan év után is előszeretettel foglalkoznak a magyarok második világháborús bűneivel, mind a mai napig egyetlen oknyomozó riportot nem jelentettek meg arról, hogy kiket terhel a felelősség a vajdasági magyarokkal szembeni 1944-es tömegmészárlásért. És a délszláv térségben dúlt legújabb kori háború tömeggyilkosai közül is, sokan még ma is békésen sétálnak Újvidék utcáin.

radio.hu