Budapest, 2007. január 25., csütörtök (MTI) - A magyar bíróságnak a jelenleg ismert adatok alapján nincs tudomása arról az 1946-ban hozott ítéletről, amelynek alapján a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője szerint elítélhetnék az általuk háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándort - közölte a Fővárosi Bíróság szakkollégiumának vezetője csütörtökön az MTI-vel.
A távirati iroda annak kapcsán kereste meg a Fővárosi Bíróság szakkollégiumának vezetőjét, hogy szerdán Újvidéken Efraim Zuroff, a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője ismét azt sürgette, hogy vonják felelősségre a központ által háborús bűnökkel vádolt, kilencvenharmadik évében járó, jelenleg Budapesten élő férfit a szerb és a magyar hatóságok.
Efraim Zuroff szerint a csendőrök becsületkódexének megsértése, amiért 1944-ben Képírót 10 évre elítélték, elévült, ám a háborús bűnök, amelyekért 1946-ban 16 évet róttak ki rá, nem évülnek el.
A Képíró-ügyet a Fővárosi Bíróság vizsgálja - tudta meg az MTI a Legfőbb Ügyészségtől. Ennek kapcsán a Fővárosi Bíróság az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy a jelenlegi adatok alapján "nincs tudomásuk" a Simon Wiesenthal Központ által említett 1946-os ítéletetről.
A szakkollégium-vezető elmondta, sem Képíró erkölcsi bizonyítványában, sem a hadtörténeti, sem az országos levéltárban nem leltek rá az Efraim Zuroff tudomása szerint 1946-ban hozott ítéletre. Hozzátette: jelenleg a bíróságon történész szakértő bevonásával annak az ítéletnek a végrehajthatóságát vizsgálják, amit Képíró délvidéki vérengzésben való részvétele kapcsán hozott 1944-ben egy magyar katonai bíróság.
Az ítélet szerint Képíró magatartása kimerítette a "hűtlenség" bűntettét, és ezért 10 év fegyházra ítélték.
Az ügy kapcsán a nemzetközi bűnügyi jogsegély egyezmény keretében a belgrádi levéltárat is megkeresték, annak közlése végett, hogy az eljárással kapcsolatos valamennyi iratot küldjék meg a magyar igazságügyi hatóságnak, de még nem kaptak választ.
Amennyiben nem évült el az ügy, intézkedhetnek az 1944-ben hozott ítélet végrehajtásról.
Efraim Zuroff korábban azt közölte, hogy Képíró az 1942-es délvidéki mészárlásokban csendőrként, az 1944-es deportálásokban pedig csendőr századosként tevékenykedett. Egy népbírósági perben 1946-ban háborús bűnökért 14 év börtönbüntetést kapott, ám az ítélethirdetéskor már Ausztriában tartózkodott, ahonnan később Argentínába ment. Onnan tért vissza Budapestre.
A zsidók elleni népirtás bűnöseinek felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal központ jeruzsálemi irodájának vezetője múlt év augusztus elsején hívta fel a magyar hatóságok figyelmét a jelenleg a főváros II. kerületében lakó Képíró Sándorra.
Később azonban, mivel ügyében nem történt előrelépés, Efraim Zuroff múlt év őszén Képíró Sándorra vonatkozó iratokat adott át a Jeruzsálemben tartózkodó szerb külügyminiszternek, Vuk Draskovicnak, aki továbbította azokat a szerb igazságügyi minisztériumnak.
Zuroff felszólította a szerb kormányt, hogy sürgesse meg Budapesten a volt csendőr kiadatását.