Képíró Sándor ügyében kiadatási kérelmet szorgalmaz a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője. A már 93 éves Képíró az 1942-es délvidéki mészárlásokban csendőrként, az 1944-es deportálásokban pedig csendőr századosként tevékenykedett. Egy állítólagos népbírósági perben 1946-ban háborús bűnökért 14 év börtönbüntetést kapott, de az ítélethirdetéskor már Ausztriában tartózkodott, ahonnan később Argentínába ment. Onnan tért vissza Budapestre.

A zsidók elleni népirtás bűnöseinek felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője múlt év augusztus elsején hívta fel a magyar hatóságok figyelmét a jelenleg a főváros II. kerületében lakó Képíró Sándorra. Később azonban, mivel ügyében nem történt előrelépés, Efraim Zuroff múlt év őszén Képíró Sándorra vonatkozó iratokat adott át a Jeruzsálemben tartózkodó szerb külügyminiszternek, Vuk Draskovicsnak, aki továbbította azokat a szerb igazságügyi minisztériumnak.

Egy ítéletet keresnek
Efraim Zuroff szerint a csendőrök becsületkódexének megsértése, amiért 1944-ben Képírót 10 évre elítélték, elévült, ám a háborús bűnök, amelyekért 1946-ban 16 évet róttak ki rá, nem évülnek el. A Képíró-ügyet a Fővárosi Bíróság vizsgálja, de "nincs tudomásuk" a Simon Wiesenthal Központ által említett 1946-os ítéletetről. A szakkollégium-vezető elmondta, sem Képíró erkölcsi bizonyítványában, sem a hadtörténeti, sem az országos levéltárban nem leltek rá az Efraim Zuroff tudomása szerint 1946-ban hozott ítéletre.

A bíróságon történész szakértő bevonásával annak az ítéletnek a végrehajthatóságát vizsgálják, amit Képíró délvidéki vérengzésben való részvétele kapcsán hozott 1944-ben egy magyar katonai bíróság. Az ítélet szerint Képíró magatartása kimerítette a "hűtlenség" bűntettét, és ezért 10 év fegyházra ítélték. Amennyiben nem évült el az ügy, intézkedhetnek az 1944-ben hozott ítélet végrehajtásról.

index.hu