A Simon Wiesenthal Központ arra kérte a magyar Külügyminisztériumot, indítson hivatalos vizsgálatot annak feltárására, hogy magyar diplomaták milyen szerepet játszhattak az általa háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor hazatelepülésében. Az egyik napilap szerint Képíró előadást tart majd februárban Budapesten, egy csendőrségről szóló konferencián.

Efraim Zuroff, az izraeli Wiesenthal Központ náci vadász akciójának igazgatója a kérést tartalmazó, Göncz Kinga külügyminiszternek címzett levelében felhívta a figyelmet Képíró Sándornak arra a korábbi kijelentésére, miszerint a Buenos Aires-i magyar nagykövetség hivatalnokai tudtak argentínai tartózkodásáról, majd 1996-ban úgy informálták őt, nyugodtan hazatérhet Magyarországra, mivel nem folyik hivatalos eljárás ellene.

Polgár Viktor külügyi szóvivő az MTI-nek megerősítette, hogy a Magyarország izraeli nagykövetségére eljuttatott levelet az Izraelben tárgyaló Göncz Kinga külügyminiszter csütörtökön megkapta.

Zuroff a levélben négy kérdést tett fel. "Ismert volt-e a Buenos Aires-i magyar diplomaták előtt Képíró Sándor tartózkodási helye? Ha igen, mióta?", "Ezt az információt továbbították-e Budapestre, és ha igen, pontosan kinek?", "Valóban úgy tájékoztatták-e a követség képviselői Képírót, hogy következmények nélkül hazatérhet?", "Lehetséges, hogy a Képíró 1944-es és 1946-os ítéletére vonatkozó dokumentumokat a magyar tisztviselők elrejtették vagy esetleg megsemmisítették?"

Emlékeztetve arra, hogy éppen hat hónapja adta át a magyar ügyészségnek a Képíró Sándorra vonatkozó információkat, Efraim Zuroff arra kérte a külügyminisztert, hogy "azonnal kezdeményezzen nyomozást azon tisztázatlan körülmények feltárása érdekében, melyek az ügyet körülveszik, és tegyen meg minden Öntől telhetőt annak érdekében, hogy az ügy a lehető leghamarabb sikeresen záruljon".

A háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ - az Utolsó Esély nevű akciójának keretében végzett - kutatásai szerint a jelenleg 92 éves Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett. Két per is indult ellene, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Képíró az ítélethirdetéskor már Ausztriában tartózkodott, ahonnan később Argentínába ment, s onnan települt haza 1996-ban.

A Népszava csütörtöki számában beszámol arról, hogy Képíró Sándor előadást tart majd február 14-én Budapesten egy csendőség-történeti szimpóziumon. A meghívóban szerepel Képíró előadásának címe: Hogyan lettem „háborús bűnös”?

mno.hu