Nem tarthatják meg a „Csendőr-történeti" konferenciát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Oktatási Központjában – hangzott el a Klubrádió Kontra című műsorában.

Az információt Orosz József szerkesztő-műsorvezetővel Boda József, az intézmény vezetője közölte. A konferencia szervezője, Magister Simon F. Nándor, a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság alelnöke erre reagálva elmondta, ő még nem értesült arról, hogy a szimpóziumot nem tarthatják meg azon a helyszínen, a szándékaik változatlanok: február 14-én, a „csendőrség napján" megtartják a rendezvényt, amelyen terveik szerint „Hogyan lettem háborús bűnös"címmel előadást tart Képíró Sándor, volt csendőr százados.
A Simon Wiesenthal Központ szerint Képíró részt vett az „1942-es délvidéki mészárlásokban", valamint „az 1944-es deportálásokban" csendőr századosként. Ezek miatt Horthy Miklós katonai bírósága tíz év börtönre ítélte, ami azóta elévült, azonban Képíró Sándor 1946-ban egy népbírósági perben tizennégy év börtönbüntetést is kapott háborús bűnök elkövetése miatt.
Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, a tervezett konferencia egyik hozzászólója, egyben Képíró Sándor jogi képviselője a Kontrában kijelentette: Képíró Sándor nem vett részt gyilkosságokban, alaptalan vádaskodás háborús bűnösnek nevezni. A gyilkosságoktól el kell különíteni a razziát – melyben ellenőrzéseket hajtottak végre – mondta Zétényi Zsolt. Ugyanő gyalázatosnak nevezte, hogy mintegy 3000 embert öltek magyar katonák és csendőrök a délvidéken partizáncselkményekre adott válaszul.
Ugyanitt Pécsi Tibor történész, a kutatásaira alapozva elmondta, korabeli jegyzőkönyvek tartalmazzák: Képíró Sándor elismerte, hogy igazoltatásokat végzett Újvidéken, valamint alegységeket vezetett, melyeknek tagjai követtek el gyilkosságokat. A „ravaszt nem húzta meg" de az igazoló bizottságok elé szállította az embereket, akiket azután a rögtönítélő bíróság kivégeztetett – mondta a történész.
Kovács Tamás történész úgy összegezte: azt senki nem vonta kétségbe, hogy a tömegmészárláshoz vezető razziában részt vett Képíró Sándor, és ennek nyomán erkölcsileg megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy előadást tarthasson ma Magyarországon az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium oktatási központjában.

Korábban Oravecz Éva, az IRM sajtófőnöke a távirati irodával közölte: a nemzetközi oktatási központ a minisztérium egyik háttérintézménye, önállóan jogosult konferenciát rendezni, nincs bemutatási kötelezettsége a tárca felé. "Értesülve a szóban forgó konferenciáról, a tárca teljes mértékben elhatárolódik annak tervezett tematikájától, és vizsgálatot indít az ügy mielőbbi tisztázására. Nem kívánunk azonosulni a konferencia tematikájának szellemiségével" - nyilatkozta Oravecz Éva. Hozzátette: időközben derült ki, hogy egy svájci székhelyű nemzetközi szervezet amúgy is konferenciát tart a központban február 12. és 14. között.
Boda József ezredes, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Oktatási Központjának vezetője a távirati irodának azt mondta, a konferencia megrendezése csak tervezési stádiumban volt náluk, és csak előzetes, szóbeli megállapodás történt a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társasággal.
"Nem volt tudomásom arról, kik szólalnának fel a rendezvényen. Ugyanakkor minden esetben, amikor véglegesítünk egy konferenciát, átnézzük, nincs-e nemkívánatos személy a résztvevők között. Azt már szóban is jeleztem a társaságnak, hogy ha a kért időpontra egy nemzetközi konferencia is szerveződne, az élvez elsőbbséget" - közölte Boda József, aki egyébként "Az Európai Unió csendőrsége" címmel maga is előadást tartott volna a konferencián.
A háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ a közelmúltban Képíró Sándor felelősségre vonását kezdeményezte háborús bűnök elkövetése miatt. Az ügyet a Fővárosi Bíróság vizsgálja, és egyelőre nem tudták megerősíteni, hogy 1946-ban valóban elítélték-e háborús bűnök elkövetése miatt Képírót. Az ügyben a szerbiai hatóságok is vizsgálódnak.

bpi.hu