Konferenciát szervez a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság csendőrség-történeti szakosztálya, s a meghívott felszólalók között szerepel Képíró Sándor mellett többek között Szakály Sándor történész és Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke is, tudta meg az MTI több, egymástól független forrásból. Hogy hol tartják meg a konferenciát, azt még egyelőre nem tudni.

Az eredeti meghívó szerint Képíró Sándor előadásának címe: Hogyan lettem "háborús bűnös"?.

Nem kívánnak azonosulni

A rendezvénynek eredetileg az igazságügyi és rendészeti tárca nemzetközi oktatási központja biztosított volna helyszínt. Szerdán azonban kiderült, hogy ez mégsem lehetséges, mivel február 14-én egy háromnapos nemzetközi konferencia befejező napját tartják a központban.

Oravecz Éva, az IRM sajtófőnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a nemzetközi oktatási központ a minisztérium egyik háttérintézménye, önállóan jogosult konferenciát rendezni, nincs bemutatási kötelezettsége a tárca felé.

"Értesülve a szóban forgó konferenciáról, a tárca teljes mértékben elhatárolódik annak tervezett tematikájától, és vizsgálatot indít az ügy mielőbbi tisztázására. Nem kívánunk azonosulni a konferencia tematikájának szellemiségével" - nyilatkozta Oravecz Éva.

A szervező nem érti

Parádi József, a szimpóziumot szervező Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elnöke az MTI felvetésére elmondta: nem érti, miért ne szólalhatna fel a rendezvényen Képíró Sándor.

"Mi a személyek életútjával különösképpen nem kívánunk foglalkozni, ehelyett a történelmi tényeket szeretnénk felderíteni. A bíróság dolga eldönteni, valaki bűnös-e vagy sem. Amíg ez nem történik meg, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet" - hangsúlyozta Parádi József. Hozzátette: Képíró élő szemtanúja az 1940-es évek eseményeinek, s mellette a csendőrség-történeti téma több szakértője szólal majd fel.

Horthy alatt is megbüntették

A háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ a közelmúltban Képíró Sándor felelősségre vonását kezdeményezte háborús bűnök elkövetése miatt. Képíró az 1942-es délvidéki mészárlásokban csendőrként, az 1944-es deportálásokban csendőr századosként tevékenykedett; Horthy Miklós katonai bírósága tíz év börtönre ítélte, ami azóta elévült. A Simon Wiesenthal Központ szerint ugyanakkor Képíró 1946-ban egy népbírósági perben tizennégy év börtönbüntetést is kapott háborús bűnök elkövetése miatt.

Képíró 1946-ban már Ausztriában tartózkodott, ahonnan később Argentínába ment, onnan tért vissza Budapestre, ahol jelenleg, 93 évesen él.

Az ügyet a Fővárosi Bíróság vizsgálja, és egyelőre nem tudták megerősíteni, hogy 1946-ban valóban elítélték-e háborús bűnök elkövetése miatt Képírót. Az ügyben a szerbiai hatóságok is vizsgálódnak.

index.hu