A háborús bűnökkel vádolt, Ausztráliában élő Zentai Károly
(Charles Zentai) sikerrel fellebbezett a miniszteri döntés
ellen, amelynek értelmében kiadható volt a magyar igazságszolgáltatásnak
- jelentették pénteken ausztrál hírportálok. A Simon Wiesenthal
Központ pénteki közleményében élesen bírálta az ítéletet.
Zentai ügyvédjei azzal érveltek, hogy ügyfelüket egészségi állapota nem teszi
alkalmassá a Magyarországra utazásra. Néhány órával a
bírósági ítélet pénteki meghozatala előtt a 88 éves férfi
családja nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyek
szerint Zentai nemrég agyvérzést szenvedett, és több bordája
eltört - olvasható az ABC News honlapján.
Zentai kiadatását Brendan O,Connor ausztrál belügyminiszter
2009. november 12-én hagyta jóvá, miután az illetékes
ausztrál bíróságok megállapították, hogy fennállnak a
kiadatás jogi feltételei. Zentai ügyvédei fellebbezést
nyújtottak be a szövetségi bírósághoz a miniszteri döntés
ellen, arra hivatkozva, hogy az hibás, mert Zentait Magyarországon
hivatalosan nem vádolták meg semmivel, csupán kihallgatni
akarták. Ezenkívül a kormány nem vette figyelembe a gyanúsított
rossz egészségi állapotát és azt, hogy ausztrál állampolgárként
60 évig példamutató életet élt - érveltek.
A The Australian című lap szerint a perthi szövetségi bíróság pénteken azzal
az indokkal adott helyt a fellebbezésnek, hogy a belügyminiszternek
módja lett volna másképp is dönteni, de ez ügyben rosszul
tájékoztatták. A háborús bűn gyanúja nem indokolja a kiadatás
elrendelését - állapította meg Neil McKerracher bíró.
A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ pénteki közleményében
élesen bírálta az ítéletet, megállapítva, hogy Ausztrália
az egyetlen nyugati demokrácia, amely egyetlen náci
háborús bűnös ellen sem folytatott le sikeres eljárást,
jóllehet a második világháborút követően több száz náci
emigrált az országba. A központ igazgatója, Efraim Zuroff
nyilatkozatában megállapítja: "A
Zentai-ügy is megmutatja, hogy az ausztrál igazságszolgáltatás
képtelen megérteni, mennyire fontos és sürgető a holokauszt
bűnével gyanúsítottak bíróság elé állítása." Zuroff felszólítja a magyar és az ausztrál hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent
a "szerencsétlen döntés" megváltoztatása érdekében.
A magyar Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM)
az MTI kérdésére áprilisban azt közölte, hogy a vádemelés
nem feltétele a kiadatási kérelem előterjesztésének: "A
magyar-ausztrál kiadatási szerződés 5. cikkének 2. pontja
alapján egyértelmű, hogy a kiadatási kérelem előterjesztésének
büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye,
ha a kiadni kért személyt gyanúsítják vagy vádolják
bűncselekmény elkövetésével." Az ausztrál jog szerint azonban a kiadni kért személy a belügyminiszter határozatának
bírósági felülvizsgálatát is kérheti - tette hozzá akkor
az IRM.
A gyanú szerint Zentai 1944 novemberében Budapesten
két társával megvert és megkínzott egy zsidó fiatalembert,
aki belehalt a bántalmazásba. Zentai ártatlannak vallja
magát, azt állítja, hogy a kérdéses időpontban nem volt
Budapesten.
A magyar állam 2005 tavaszán kérte Zentai kiadatását.
Ezt követően tartóztatták le Perthben. Az ausztrál igazságszolgáltatás
hosszú eljárás végén helyt adott a magyar kérelemnek,
és Zentait tavaly októberben kiadatási őrizetbe helyezték.
December közepén azonban egészségi állapota miatt, óvadék
ellenében szabadlábra helyezték.
A pénteki ítélethirdetés után Zentai úgy nyilatkozott
a sajtónak, hogy az öt évig tartó eljárás "pokoljárás" volt
az ő és családja számára. Érzéseit leírhatatlannak nevezte.
Küzdelme a kiadatás ellen felemésztette minden megtakarítását
- mondta.
zalaihirlap.hu
|