Gyászistentiszteletet tartottak Képíró Sándor volt csendőr százados emlékére
vasárnap Budapesten. A szertartáson, amelyen több százan
vettek részt, Hegedűs Lóránt nyugalmazott református püspök
hirdetett igét.
A püspök aztmondta, Képíró Sándor "élete, világnézete, élete végének halálos kálváriája rajta túlmutató üzenetet
hordoz", ami "a nemzet közössége és az egész emberiség számára döntő jelentőségű üzenet". Nyilatkozataiból kitűnik, hogy "a hazaszeretet tudata, vállalása" határozta meg őt, ez volt világnézete, lelki magatartása - fogalmazott.
A szeptember 3-án elhunyt Képíró Sándor "nem szolgálati helyeit akarta ötletszerűen változtatni, azt mindig hatósági feletteseinek
felsőbb parancsára tette (...) közben hű maradt
egyenruhájához". Szegeden államtudományi doktorátust szerzett, majd csendőr oktatótiszt volt
Szolnokon és Makón - tette hozzá. Utalt arra,
hogy "az öldöklés idején életeket mentett (...), jellemezte őt az egyéni felelősség
feltétlen vállalása (...) minden megalkuvás
nélkül (...), és emberségét az embertelenségben
megőrizte".
A nyugalmazott
püspök arról beszélt, hogy Képíró Sándor számára "az emigrációs lét egzisztenciális, lelki, szellemi halált jelentett". Élete "végső szörnyű felvonással ért véget", halálával azonban "vége a gyanúsítások örvénylő káoszának" - jegyezte meg.
A szertartáson
megjelent Novák Előd, a Jobbik alelnöke, Hegedűs
Lorántné és Gaudi-Nagy Tamás is, a mindhárman
Jobbik országgyűlési képviselői. A részvevők
közül néhány tucatnyian az Új Magyar Gárda,
néhányan pedig a Magyar Nemzeti Gárda egyenruháját
viselték.
Képíró
Sándor, akit háborús bűntett elkövetésével
vádoltak, de bizonyítottság hiányában felmentette
első fokon a Fővárosi Bíróság, szeptember
3-án, életének 98. évében halt meg. A vádlott
halála miatt az ügyészség az eljárás megszüntetését
indítványozta a táblának. Képíró Sándort az
ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január
21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia
során az egyik járőrcsoport parancsnokaként
közreműködött ártatlan civilek törvénytelen
kivégzésében.
Zétényi
Zsolt, Képíró Sándor ügyvédje a Fővárosi Bíróságon
hozott ítéletet bűncselekmény hiányának megállapítása
miatt megfellebbezte. Falvai Zsolt ügyész
még a tárgyaláson fellebbezést jelentett be,
az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan,
indoklása több helyen következetlen. Képíró
Sándor az eljárás során mindvégig tagadta
bűnösségét.
Az ítélethirdetés
indoklásában július 19-én Varga Béla bíró
azt mondta: az eljárás során csak aggályokat
és kételyeket lehetett megállapítani, a kétséget
kizáróan nem bizonyítható tényeket pedig nem
lehet a vádlott terhére értékelni. Emiatt
a bíróság nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság
hiányában mentette fel Képíró Sándort, minden
vádpont alól.
A Simon
Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette
be, hogy feltételezett háborús bűnöst találtak
Magyarországon: Képíró Sándort. Képíró Sándor
a háború után évtizedekig Argentínában élt,
1996-ban tért vissza Magyarországra. 1944-ben
10 évre ítélték a Magyar Hadsereghez való
hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt,
ezt az ítéletet azonban még a második világháború
idején érvénytelenítették. hvg.hu
|