A holland Klaas Carel Faber évtizedeken át élhetett háborítatlanul Németországban,
ahová a halálos ítélet elől menekült ötven évvel ezelőtt.
Hiába szerepel a Simon Wiesenthal Központ (SWC) keresett nácikat felvonultató
listájának előkelő harmadik helyén, Klaas Carel Fabernek
évtizedeken át sikerült elkerülnie, hogy törvény elé állítsák
a második világháborúban elkövetett, feltételezett bűnök
miatt. A holland férfit 1947-ben először halálra, majd életfogytiglanra
ítélték 22 zsidó meggyilkolásáért, és mert együttműködött
a megszálló német náci erőkkel, ám 1952-ben sikerült Németországba
szöknie, ahol Ingolstadtban telepedett le. Azóta is mindenféle
felelősségre vonás nélkül szabadon él annak ellenére, hogy
az elmúlt hatvan évben Hága több kérelemmel is szerette volna
elérni, hogy kiadják.
A két ország közötti jogi huzavona azonban nemsokára véget érhet. Egy ingolstadti
ügyész a minap kezdeményezte, hogy a német hatóságok járjanak
el Faber ellen, ami a remények szerint azt jelenti, hogy
az éppen ma, pénteken 90 éves háborús bűnös felelősségre
vonása már csak puszta formalitás. Németországban ugyan,
de Faber életének hátralévő részét börtönben tölti. Bár az
ingolstadti ügyész, Helmut Walter szerint az nem világos,
hogy erről a döntés mikor születik meg, de az biztos, hogy
a kivégzést végül életfogytiglanra változtató 1947-es holland
ítélet még hatályban van, és a vádnak a régi ügy bizonyítékait
sem kell újra elővennie. Hollandia legutóbb egyébként tavaly
kérte Faber kiadatását a németektől. Ezt Berlinben elutasították,
mondván, a holland férfi már német állampolgár, ezért új
hazájában kell eljárni ellene.
A holland igazságügyi minisztérium
a német bejelentésre reagálva elégedettségének adott hangot,
hogy ennyi idő után nyugvópontra kerül az ügy, Efraim Zuroff,
a SWC vezetője pedig úgy fogalmazott, „itt az idő, hogy Faber
nyugodalmas élete Ingolstadtban véget érjen, és börtönbe
zárják az általa elkövetett szörnyű bűntettek miatt”.
HIRDETÉS
Az 1922-ben Haarlemben született Faber
a családi hagyományokhoz híven hithű nácinak számított. Hollandia
német megszállása után önként csatlakozott az SS-hez, szolgált
a belső hírszerzésben, a Sicherheitsdienstben. Tagja volt
az SS különleges alakulatának, a többnyire holland náciszimpatizánsokból
verbuvált Ezüstfenyőnek is, amely megtorló akciókat hajtott
végre azok ellen a holland partizánok ellen, akik a németekre
és a kollaboránsokra támadtak. Szolgált abban a koncentrációs
táborban is, amelyikbe Anne Frankot vitték, útban Bergen-Belsen
felé: itt, Westerborkban 1943 és 1944 között Faber a kivégzőosztag
tagja volt, és hat embert gyilkolt meg. Két másik helyszínen
pedig még összesen tizenhat zsidóval végzett – állítja az
1947-es vád. Bátyját, Pieter Johan Fabert – akivel Westerborkban
együtt szolgált – háborús bűnökért 1948-ban kivégezték. nol.hu
|