2005-01-18  
  Nácivadászat hatvan év után: az Utolsó esély elso magyarja  
 

Különös egybeesés, hogy egy nappal a budapesti gettó felszabadításának hatvanadik évfordulója elott találtak egy Ausztráliában élo magyar háborús bunöst. S miközben a Dohány utcában megemlékezést tartottak, a még élo nácikat kereso Wiesenthal központ azt állítja, Charles Zentai ellen megdönthetetlen bizonyítékai vannak. A jogi szakértok úgy vélik, ez elég lehet a jogeros ítélethez, de azt senki sem tudhatja, a büntetés begyógyíthatja-e azt, amire hatvan év nem volt elég.




Boséges dokumentáció áll rendelkezésére a Simon Wiesenthal központnak az ausztráliai Perthben élo Charles Zentai bunösségének alátámasztására. Efraim Zuroff, a központ vezetoje úgy véli, a bizonyítékok tekintetében ez az egyik legmegalapozottabb eset, amellyel a nácivadász központ találkozott. A lapunknak nyilatkozó Zuroff elmondta: a Külügyminisztérium tájékoztatta, hogy az üggyel az illetékes ügyészi szervek foglalkoznak, és a magyar hatóságokkal továbbra is szeretnék tartani a kapcsolatot. Zuroff úgy véli, miután a tavaly júliusban Magyarországon is megindított Utolsó esély elnevezésu nácivadász akció zátonyra futott, a magyar hatóságok segítokészségét a Zentai-ügyben megnyilvánuló közremuködésük alapján fogják megítélni. A központ mindenesetre hajlandó minden segítséget megadni, és figyelemmel kíséri az eseményeket. Zuroff fontosnak tartja, hogy Zentait Magyarországon állítsák bíróság elé.
Ausztrália nem bocsátkozik találgatásokba Charles Zentai bunösségét vagy ártatlanságát illetoen – nyilatkozott Philip Ruddock ausztrál foügyész, s nem kommentálta az ausztrál szövetségi rendorség jelenleg zajló nyomozását az ügyben. Zentait Ausztráliában is bíróság elé állíthatják, az ország ugyanakkor kiadatási egyezményt is kötött Magyarországgal, és egy másik kétoldalú megállapodás szerint pedig az ausztrál és a magyar hatóságok kölcsönösen segítik egymást a bunügyek nyomozásában. Az ausztrál szövetségi rendorség nem hozta nyilvánosságra, hogy kihallgatta-e Zentait. A háborús bunökkel vádolt férfi továbbra sem szólal meg az ügyben, csak a fia nyilatkozott az ausztrál televíziónak arról, hogy apja abban az idoszakban már nem is tartózkodott Magyarországon.

ötvennyolc éves
elfogatóparancs
A most 84 éves Zentai Károly hadapród ormesterként 1944 október–novemberében Budapesten felettesével, Nagy Lajos fohadnaggyal rendszeresen razziázott, zsidókat kutatott, bár ez nem is lett volna kötelessége – tudtuk meg Karsai László történésztol. Akiket elfogtak, megverték, megkínozták, sokan bele is haltak a bántalmazásba. Zentai személyesen ismerte a meggyilkolt tizennyolc éves Balázs Pétert, amikor elfogta, társainak még dicsekedett is, hogy sikerült elcsípnie a "zsidó ügyvéd" fiát. Nagy Lajos fohadnagyot, miután 1947-ben hazatért az orosz hadifogságból, a népbíróság halálra ítélte. Késobb kegyelembol életfogytiglant kapott, majd 1956-ban – egyelore ismeretlen körülmények között – külföldre távozott. Az ellene folyó perben Zentai neve is elokerült mint tettestársé. Túlélok és szemtanúk vallomásai alapján emberek – köztük Balázs Péter – elfogásával, megkínzásával, meggyilkolásával vádolták, elfogatóparancsot is kiadtak ellene, de nem tudták bíróság elé állítani, mert Németországban amerikai hadifogságba került, és az Egyesült Államok nem adta ki Magyarországnak. Zentai útja a hadifogságból Ausztráliába vezetett, 1957-ben szülei is követték, miután a magyar hatóságoktól kivándorlóútlevelet kaptak. Balázs Péter ügyvéd édesapja 1945 és 1947 között bizonyítékokat gyujtött Zentai ellen, s 1987-ben a család Budapesten értesítette minderrol Simon Wiesenthal megbízottját. A Wiesenthal központ igazgatója, Efraim Zuroff ezzel kapcsolatban azt közölte lapunkkal, hogy hozzájuk akkor nem jutott el az információ. Balázsék két éve Karsai László segítségével ismét postázták bizonyítékaikat. Azért kértek fel közvetítot, mert nem akarták felvenni a nácivadászatért járó tízezer eurós vérdíjat a Wiesenthal központtól. A dokumentumokat nemrég a Páva utcai Holokauszt dokumentációs központba is eljuttatták. Összesen 29 oldalnyi iratról van szó, 1945–48-as népbírósági és más tanúvallomásokról, jegyzokönyvekrol, elfogatóparancsra tett indítványról és magáról az elfogatóparancsról.

elegendo lehet
a bizonyíték zentai ellen
Karsai László szerint a Nagy Lajos elleni népbírósági per bizonyítékai, illetve a Balázs család által összegyujtött adatok alátámaszthatják Zentai bunösségét.
A náci buncselekmények bizonyításánál a már lefolytatott perek iratait, az azokban elhangzott vallomásokat, különbözo levéltári dokumentumokat is felhasználhatnak, de elokerülhetnek tanúk is, akik még életben vannak, és tudnak tanúskodni az ügyekben – mondta lapunknak Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviseloje.
Beer Iván, a Magyarországi Holokauszt Emlékalapítvány elnöke, az Utolsó esély elnevezésu akció magyarországi koordinátora tavaly az adatvédelmi ombudsman aggályai miatt tavaly július 26-án függesztette fel a programot. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy ítélte meg, hogy idegen országba nem lehet magyar állampolgárok adatait továbbítani. Beer Iván lapunknak úgy nyilatkozott, hogy bizonyos kritériumok mellett hajlandó ismét felvenni a kapcsolatot a Wiesenthal központtal az akció ügyében, ehhez azonban a központnak tisztáznia kell a magyar hatóságokkal, hogy milyen jogi keretek között folytathatják a nácivadászatot Magyarországon. Beer ugyanakkor sérelmezi, hogy a magyar hatóságok, ahelyett hogy az ügy mellé álltak volna, akadályokat gördítettek elé, lehetetlenné téve a nácivadászatot, így Magyarországon a náci bunösök "védett vadaknak" számítanak. Ennek ellenére úgy véli, az akciót folytatni kell, mivel "aki húszévesen gyilkos, az nyolcvanévesen is felelosségre vonható". Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal központ vezetoje lapunknak elmondta: a magyar hatóságoktól semmilyen jelzést nem kaptak a már említett adatvédelmi aggályokról.

folytatódik
az utolsó esély
Zuroff februári budapesti látogatásán az akció újraindításához szükséges technikai kérdésekrol is egyeztet majd, továbbá a program magyarországi lebonyolítására is megnevez egy koordinátort.
Bócz Endre, aki akkor az igazságügy-miniszter fotanácsadója volt, a Wiesenthal központ akciójáról júliusban azt mondta az Magyar Hírlapnak: "Magyarországon senkinek nem tiltja a törvény, hogy apróhirdetéseket tegyen közzé, és információkat gyujtsön, akár pénzért is. A Wiesenthal központ magánvállalkozásként a megszerzett adatokat értékelheti, szelektálhatja, ehhez a magyar hatóságoknak nincsen közük." Ha a központ – amely akár egy magándetektív irodájához hasonlítható – olyan információk birtokába jut, amelyek alapján feljelentést akar tenni, ezt megteheti a rendorségen vagy az ügyészségen. Az ügyet a hatóságok ugyanúgy kezelik, mint bármely más büntetoügyet. "A nemzetközi és magyar jog szerint az emberiség ellen elkövetett bunök, amelyekben a központ információkat gyujt, nem évülnek el az elköveto életében."