|
Különös
egybeesés, hogy egy nappal a budapesti gettó felszabadításának
hatvanadik évfordulója elott találtak
egy Ausztráliában élo magyar háborús
bunöst. S miközben a Dohány utcában
megemlékezést tartottak, a még élo
nácikat kereso Wiesenthal központ azt állítja,
Charles Zentai ellen megdönthetetlen bizonyítékai
vannak. A jogi szakértok úgy vélik,
ez elég lehet a jogeros ítélethez, de
azt senki sem tudhatja, a büntetés begyógyíthatja-e
azt, amire hatvan év nem volt elég.
|
|
Boséges dokumentáció áll rendelkezésére
a Simon Wiesenthal központnak az ausztráliai Perthben élo
Charles Zentai bunösségének alátámasztására.
Efraim Zuroff, a központ vezetoje úgy véli,
a bizonyítékok tekintetében ez az egyik
legmegalapozottabb eset, amellyel a nácivadász
központ találkozott. A lapunknak nyilatkozó Zuroff
elmondta: a Külügyminisztérium tájékoztatta,
hogy az üggyel az illetékes ügyészi szervek
foglalkoznak, és a magyar hatóságokkal továbbra
is szeretnék tartani a kapcsolatot. Zuroff úgy
véli, miután a tavaly júliusban Magyarországon
is megindított Utolsó esély elnevezésu
nácivadász akció zátonyra futott,
a magyar hatóságok segítokészségét
a Zentai-ügyben megnyilvánuló közremuködésük
alapján fogják megítélni. A központ
mindenesetre hajlandó minden segítséget
megadni, és figyelemmel kíséri az eseményeket.
Zuroff fontosnak tartja, hogy Zentait Magyarországon állítsák
bíróság elé.
Ausztrália nem bocsátkozik találgatásokba
Charles Zentai bunösségét vagy ártatlanságát
illetoen – nyilatkozott Philip Ruddock ausztrál
foügyész, s nem kommentálta az ausztrál
szövetségi rendorség jelenleg zajló nyomozását
az ügyben. Zentait Ausztráliában is bíróság
elé állíthatják, az ország
ugyanakkor kiadatási egyezményt is kötött
Magyarországgal, és egy másik kétoldalú megállapodás
szerint pedig az ausztrál és a magyar hatóságok
kölcsönösen segítik egymást a bunügyek
nyomozásában. Az ausztrál szövetségi
rendorség nem hozta nyilvánosságra, hogy
kihallgatta-e Zentait. A háborús bunökkel
vádolt férfi továbbra sem szólal
meg az ügyben, csak a fia nyilatkozott az ausztrál
televíziónak arról, hogy apja abban az idoszakban
már nem is tartózkodott Magyarországon.
ötvennyolc éves
elfogatóparancs
A most 84 éves Zentai Károly hadapród
ormesterként 1944 október–novemberében
Budapesten felettesével, Nagy Lajos fohadnaggyal rendszeresen
razziázott, zsidókat kutatott, bár ez
nem is lett volna kötelessége – tudtuk meg
Karsai László történésztol.
Akiket elfogtak, megverték, megkínozták,
sokan bele is haltak a bántalmazásba. Zentai
személyesen ismerte a meggyilkolt tizennyolc éves
Balázs Pétert, amikor elfogta, társainak
még dicsekedett is, hogy sikerült elcsípnie
a "zsidó ügyvéd" fiát.
Nagy Lajos fohadnagyot, miután 1947-ben hazatért
az orosz hadifogságból, a népbíróság
halálra ítélte. Késobb kegyelembol életfogytiglant
kapott, majd 1956-ban – egyelore ismeretlen körülmények
között – külföldre távozott.
Az ellene folyó perben Zentai neve is elokerült
mint tettestársé. Túlélok és
szemtanúk vallomásai alapján emberek – köztük
Balázs Péter – elfogásával,
megkínzásával, meggyilkolásával
vádolták, elfogatóparancsot is kiadtak
ellene, de nem tudták bíróság elé állítani,
mert Németországban amerikai hadifogságba
került, és az Egyesült Államok nem
adta ki Magyarországnak. Zentai útja a hadifogságból
Ausztráliába vezetett, 1957-ben szülei is
követték, miután a magyar hatóságoktól
kivándorlóútlevelet kaptak. Balázs
Péter ügyvéd édesapja 1945 és
1947 között bizonyítékokat gyujtött
Zentai ellen, s 1987-ben a család Budapesten értesítette
minderrol Simon Wiesenthal megbízottját. A Wiesenthal
központ igazgatója, Efraim Zuroff ezzel kapcsolatban
azt közölte lapunkkal, hogy hozzájuk akkor
nem jutott el az információ. Balázsék
két éve Karsai László segítségével
ismét postázták bizonyítékaikat.
Azért kértek fel közvetítot, mert
nem akarták felvenni a nácivadászatért
járó tízezer eurós vérdíjat
a Wiesenthal központtól. A dokumentumokat nemrég
a Páva utcai Holokauszt dokumentációs
központba is eljuttatták. Összesen 29 oldalnyi
iratról van szó, 1945–48-as népbírósági és
más tanúvallomásokról, jegyzokönyvekrol,
elfogatóparancsra tett indítványról és
magáról az elfogatóparancsról.
elegendo lehet
a bizonyíték zentai ellen
Karsai László szerint a Nagy Lajos elleni népbírósági
per bizonyítékai, illetve a Balázs család által összegyujtött
adatok alátámaszthatják Zentai bunösségét.
A náci buncselekmények bizonyításánál
a már lefolytatott perek iratait, az azokban elhangzott
vallomásokat, különbözo levéltári
dokumentumokat is felhasználhatnak, de elokerülhetnek
tanúk is, akik még életben vannak, és
tudnak tanúskodni az ügyekben – mondta lapunknak
Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviseloje.
Beer Iván, a Magyarországi Holokauszt Emlékalapítvány
elnöke, az Utolsó esély elnevezésu
akció magyarországi koordinátora tavaly
az adatvédelmi ombudsman aggályai miatt tavaly
július 26-án függesztette fel a programot.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy ítélte
meg, hogy idegen országba nem lehet magyar állampolgárok
adatait továbbítani. Beer Iván lapunknak úgy
nyilatkozott, hogy bizonyos kritériumok mellett hajlandó ismét
felvenni a kapcsolatot a Wiesenthal központtal az akció ügyében,
ehhez azonban a központnak tisztáznia kell a magyar
hatóságokkal, hogy milyen jogi keretek között
folytathatják a nácivadászatot Magyarországon.
Beer ugyanakkor sérelmezi, hogy a magyar hatóságok,
ahelyett hogy az ügy mellé álltak volna,
akadályokat gördítettek elé, lehetetlenné téve
a nácivadászatot, így Magyarországon
a náci bunösök "védett vadaknak" számítanak.
Ennek ellenére úgy véli, az akciót
folytatni kell, mivel "aki húszévesen gyilkos,
az nyolcvanévesen is felelosségre vonható".
Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal központ vezetoje lapunknak
elmondta: a magyar hatóságoktól semmilyen
jelzést nem kaptak a már említett adatvédelmi
aggályokról.
folytatódik
az utolsó esély
Zuroff februári budapesti látogatásán
az akció újraindításához
szükséges technikai kérdésekrol is
egyeztet majd, továbbá a program magyarországi
lebonyolítására is megnevez egy koordinátort.
Bócz Endre, aki akkor az igazságügy-miniszter
fotanácsadója volt, a Wiesenthal központ
akciójáról júliusban azt mondta
az Magyar Hírlapnak: "Magyarországon senkinek
nem tiltja a törvény, hogy apróhirdetéseket
tegyen közzé, és információkat
gyujtsön, akár pénzért is. A Wiesenthal
központ magánvállalkozásként
a megszerzett adatokat értékelheti, szelektálhatja,
ehhez a magyar hatóságoknak nincsen közük." Ha
a központ – amely akár egy magándetektív
irodájához hasonlítható – olyan
információk birtokába jut, amelyek alapján
feljelentést akar tenni, ezt megteheti a rendorségen
vagy az ügyészségen. Az ügyet a hatóságok
ugyanúgy kezelik, mint bármely más büntetoügyet. "A
nemzetközi és magyar jog szerint az emberiség
ellen elkövetett bunök, amelyekben a központ
információkat gyujt, nem évülnek
el az elköveto életében."
|
|