A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ 2002 óta sikeresen nyomoz háborús bunösök, gyilkosok után a világ sok országában, ez év július 13-a óta pedig Magyarországon is elindította „Utolsó esély” nevezetu akcióját, ami – egyedülálló módon – szuk két hét alatt „kifulladt” a magyarok ellenállásán. Beer Iván, az akció magyarországi vezetoje – mint mondta – „az ot ért támadások miatt lemondott”.

Július 13-án Magyarországon is elindították a náci háborús bunösök felkutatását célzó „Utolsó esély” nevu akciót, a Simon Wiesenthal Központ és a Targum Slisi Alapítvány közös programját. A projekt célja, hogy a jeruzsálemi és a helyi központ munkájának segítségével a háború alatt elkövetett gyilkosságokkal, ember- és népellenes buncselekményekkel vádolt személyeket felkutassák, és az információkat átadják a helyi igazságszolgáltatásnak.
A háborút követoen sok gyilkos kikerülhette a felelosségre vonást, példa erre egyrészt Julius Viel, Friedrich Engel és Anton Malloth „Szép Tóni” pere, akik mindhárman SS-tisztként gyilkoltak ártatlan embereket, és tetteiket csak 2001-ben ítélték el. Másrészt ezt a tényt támasztja alá a jeruzsálemi szervezet munkájának eddigi eredménye is, mert a 2002 óta tartó nyomozások több száz feltételezett személye közül több tucat gyanúsított perbe fogásához vezettek a balti államokban, az Egyesült Államokban és Kanadában. Ez az adat, illetve az a tény, hogy az elkövetett buncselekmények már hatvan éve történtek – a gyilkosok már nyolcvan-kilencven évesek –, jelzi a projekt aktualitását, „utolsó lehetoség” jellegét. A Wiesenthal Központ azért terjesztette ki – Románia, Lengyelország és Ausztria mellett – Magyarországra is a nyomozást, mert úgy gondolják, hogy lehetnek még olyanok, akiket felelosség terhel a vészkorszak alatt ötszázhatvannégyezer zsidó származású magyar állampolgár elpusztításáért, vagy abban való segédkezésért.

A szervezet egyik volt helyi irányítója, Beer Iván szerint az akció célja az eddig büntetlen civilgyilkos háborús bunösök felkutatása és a helyi hatóságok elotti felelosségre vonása lett volna. Mert állítása szerint az „ember- és népellenes bunök, teljesen mindegy, hogy »kicsik« vagy »nagyok« elévülhetetlenek, a bunös bunös marad”. A magyarországi akciót azonban – a világon egyedülálló módon – le kellett fújni, mivel az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila a Wiesenthal Központ adatkezelését jogellenesnek minosítette. Az ombudsman közleményében leszögezte, hogy törvényellenes, ha magyar állampolgárok adatait egy idegen állam részére kiszolgáltatja valaki. A biztos még azt is hozzátette, hogy „Izrael nem felel meg az uniós adatvédelmi szabványoknak”. Hasonló kétely azonban Magyarországgal az Európai Unióhoz együtt csatlakozó Lengyelországban, Litvániában és Észtországban eddig nem merült föl, ahogy bármiféle jogi aggály sem, sot a litvánok eddig 196, a lengyelek pedig 10 feltételezett náci háborús bunös, kollaboráns gyilkos nevét szolgáltatták ki a Wiesenthal Központnak. Beer Iván véleménye szerint – aki a fejlemények miatt hétfon bejelentette visszalépését – a „magyar hatóságok és a mögöttük álló különféle erok az állampolgári jogok védelmére hivatkozva akadályozták meg az akciót”. Egyedül csak Magyarországon fogalmazta meg a jogrend képviseloje jogi aggályait, valójában jogi fenyegetéseit az akcióval szemben – folytatta Beer.

A leköszönt koordinátor véleménye az, hogy csupán látszatakadályok állnak a nyomozás útjában. „Alaki hibákat mindenütt lehet találni, ezért amit jogszerutlennek szeretnének látni, az az lesz, amit nem, az nem. A baj az, hogy az alaki hibák eltörlik az erkölcsi és igazságalapot. Elfelejtik a lényeget; nem az lesz a fontos, hogy az illeto gyilkos, hanem az a fontos, hogy ha alulról felfelé tartja a kést, akkor az csak fenyegetés, ha felülrol lefelé, az gyilkosság” – fogalmazott Beer. A magyar hozzáállás szerinte annak is a következménye, hogy vannak „egyes körök, akik nem hagyják, hogy a háborús bunösök után valaki kutakodjon. Érdekes, hogy az adatvédelmi biztos nagylelkuen pártolja, hogy az édesszájúak húsz kilogrammnál több cukrot hozzanak be, a náci bunösök megbüntetését pedig megakadályozza”– tette hozzá.

A Simon Wiesenthal Központ Beer lemondása ellenére is folytatni kívánja az akciót. Július 26-án, a jeruzsálemi központ igazgatója, dr. Efraim Zuroff nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy o nem kapott semmiféle hivatalos jelzést a magyar hatóságoktól, hogy az akció bármiféle jogi akadályba ütközne, és amíg ezt nem kapja meg, egy „új helyi koordinátorral fogják folytatni a projektet”. Zuroff kifejezte sajnálatát a Beer urat ért támadások miatt, amik véleménye szerint „szánalmas támadások a magyar háborús bunösök felkutatása ellen”. Hozzátette, hogy egyetlen országnak sem voltak jogi ellenvetései, sot a „helyi hatóságok számos esetben vezettek le nyomozást az akció nyomán kapott információkra alapozva. Egyértelmu, hogy azok, akik okkal tartanak az akció eredményétol, minden eszközt latba vetve próbálják megakadályozni az »Utolsó esély« projektet, de biztosíthatom oket, hogy taktikájuk nem fogja megakadályozni a nyomozás sikeres levezetését Magyarországon” – fejezte be Zuroff a közleményt.

HETEK - Országos Közéleti Hetilap
http://www.hetek.hu/index.php?cikk=46451