Utolsó esély fedonéven két évvel ezelott indította meg a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ a még élo háborús bunösök felkutatására szervezett akcióját. A nácivadászat hamarosan Magyarországon is megkezdodik. Megfelelo bizonyítékok esetén a magyar hatóságok is készek a hajdani bunösöket perbe fogni. – A gyilkosokat bíróság elé kell állítani, nem számíthatnak együttérzésünkre – jelentette ki Efraim Zuroff , az akció ötletadója, aki hangsúlyozza: az ido múlása nem teszi a bunösöket ártatlanná. A telefonszámot, amelyen az egykori szemtanúk bejelentéseit várják, a közeljövoben hirdetésekben közlik majd a szervezok, akik már az indulás elott három magyarországi „gyanúsítottról" kaptak információt. Aki hiteles adatokat szolgáltat egy náci háborús bunös elítéléséhez, 10 ezer euró „kompenzációt" kaphat, ám a Wiesenthal Központ eddig egyetlen országban sem adott jutalmat, sokan ugyanis névtelenül informáltak, mások pedig visszautasították a pénzt.
– Hatvan évvel a holokauszt után nem sok értelmét látom az akciónak, hiszen az igazi, fo háborús bunösök felelosségre vonása Magyarországon 1945 és 1949 között már megtörtént. Nem hiszem, hogy komoly bunösöket találnának – mondja Molnár Judit történész, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológia Tanszékének oktatója. A holokausztkutató elképzelhetonek tartja, hogy néhány kisembert találnak majd, akit kisebb súlyú cselekményekkel megvádolhatnak. – Egy ma nyolcvanéves ember 1944-ben húszéves volt, mondjuk egy csendororsön szolgálva bekísérhette a zsidókat a gettóba. Nem tartom szerencsésnek az akciót, nem értek egyet azzal sem, hogy „fejpénzt" fizessek a bejelentoknek. Nem hiszem, hogy ilyen módon kell a múltunkkal szembenéznünk. Történészek kutatómunkájára és megfelelo oktatásra van inkább szükség, valamint arra, hogy a Holokauszt Emlékközpontban végre fölépüljön az állandó kiállítás – hangsúlyozza a szegedi oktató, aki emlékeztet a nyolcvanas évek második felében kipattant Finta-ügyre, amelynek egyik történész szakértoje volt. A Kanadában ma is élo Finta Imre 1944-ben csendor századosként az 5. szegedi csendorkerület nyomozó alosztályának vezetoje volt. Komoly kutatások után sem tudták elítélni, mert nem volt egyértelmu bizonyíték arra, hogy közvetett úton gyilkos. Arról sikerült csak tanúktól információt szerezni, hogy értéktárgyakat vett el a zsidóktól, valamint Az akció mérlege
Az Utolsó esély akció elindítása óta eltelt két évben 260 feltételezett náci bunös nevét juttatták el a Wiesenthal Központnak, amely az információk hitelességét megvizsgálta, és 73 ember nevét adta át a helyi szerveknek. Litván és lett hatóságok gyilkosság vádjával összesen 19 esetben folytattak vizsgálatokat több mint harminc gyanúsítottal szemben, de ítéletet még egyetlen esetben sem hoztak. Az izraeli Wiesenthal Központ Argentínában augusztusban, Németországban szeptemberben, Ukrajnában december elején indítja el akcióját.
kegyetlenkedett a Cserzy Mihály utcai gyujtotáborban, ahová rendszeresen bejárt. Az is bebizonyosodott, hogy zsidó lakásokat utaltatott ki a csendoreinek, arra számítva: a deportáltak soha nem térnek vissza. A kanadai hatóságok végül nem tudtak mit kezdeni Fintával. Molnár Judit úgy véli, ha a mostani akció keretében találnak is valakit, aki ellen eljárást indíthatnak, nagyon idosek már a tanúk is. A Finta-ügyben az egyik túlélot annyira megviselte a visszaemlékezés, hogy az eljárás közben meghalt. Az akció idehaza megkésett, talán a Baltikumban vagy Horvátországban, ahol a háború után nem történt felelosségre vonás, lehet némi értelme.
A történész véleményét osztja Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke is, aki szerint nem szabad felejteni, de hatvan évvel a holokauszt után nyolcvan-kilencven éves emberek aligha alkalmasak arra, hogy objektíven visszaemlékezzenek az elkövetett bunökre.