Jó nap ez Magyarországnak! - mondta
lapunknak Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ
igazgatója, reagálva a hírre, hogy a Fõvárosi Bíróság (FB)
tegnap nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Charles
Zentai (Zentai Károly) ellen. Zuroff szerint - aki februárban
járt Budapesten, hogy dokumentumokat adjon át az igazságügyi
tárca és a katonai ügyészség képviselõinek - ez volt a helyes
döntés.
Az Ausztráliában élő Zentait azzal gyanúsítják, hogy 1944.
november 8-án egy budapesti katonai lágerben részt vett egy
18 éves zsidó fiatalember, Balázs Péter meggyilkolásában,
akinek holttestét felettesével a Dunába dobta. Az ügyben
az elmúlt héten indítványozta a katonai ügyészség, hogy a
kiadatási eljárás keretében adjon ki elfogatóparancsot Zentai
ellen az FB. "A bíróság végzésében elrendelte az elfogatóparancs kibocsátását" - mondta Ács Tibor, a budapesti katonai ügyészség szóvivője az MTI-nek. Ács
közölte, a bíróság feladata, hogy megküldje a bűnügy iratait
az igazságügy-miniszternek, a kiadatás kérdésében pedig neki
kell döntenie.
A miniszter dönt
Magyarország és Ausztrália 1997-ben kötött utoljára kiadatási
egyezményt, és ennek alapján a kiadatási kérelmet írásban
kell előterjeszteni, és diplomáciai úton kell megküldeni.
Ehhez mellékelni kell az elfogatóparancsot, illetve a kérelem
alapjául szolgáló minden egyes bűncselekmény leírását. A
kiadatást meg lehet tagadni, ha az érintett személy ausztrál
állampolgár. Ilyenkor azonban az eljárást - a magyar fél
kérelmére - Ausztráliában kell lefolytatni. Miután a Zentai-ügyben
a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki, a kiadatási kérelem
előterjesztéséről az igazságügy-miniszternek kell döntenie.
A konkrét ügy állásáról az igazságügyi tárca nem kívánt tájékoztatást
adni, anynyit azonban megtudtunk: a rendszerváltozás óta
háborús bűnös kiadatását a magyar hatóságok nem kezdeményezték.
(Munkatársunktól)
Ha a miniszter diplomáciai úton kérelmezi a kiadatást, Ausztrália
mérlegelheti, hogy eleget tesz-e a kérésnek. A két ország
közötti kiadatási egyezmény értelmében Ausztrália megtagadhatja
saját állampolgárának kiadását. Zentai ügyében az ausztrál
hatóságok is nyomoznak, a Wiesenthal-központ náluk is feljelentést
tett. A kiadott személy átadásának lebonyolításáról az Interpol
gondoskodik.
A nácivadász Zuroff szorgalmazza, hogy a magyar igazságügy-miniszter
kérje a volt magyar katona kiadatását. Mint mondja, hisz
benne, hogy Ausztrália kiadja Zentait, ha erre vonatkozó
kérelmet kap. Zuroff korábban is hangsúlyozta: fontos, hogy
Magyarországon, a bűntettek elkövetésének helyszínén vonják
felelősségre. Szerinte Zentai ügyének budapesti tárgyalása
nagyobb jelentőséggel bírna, mintha az ausztrál földön történne.
Mint korábban a nácivadász megjegyezte: egy ilyen tárgyalásnak
nem szabad lebecsülni társadalmi dimenzióit. Zentai még januárban
egy ausztrál tévének adott interjúban tagadta a vádakat.
A Perthben élő 86 éves Zentai neve már több perben felmerült.
A háború alatt hadapród őrmesterként 1944 október-novemberében
Budapesten felettesével, Nagy Lajos főhadnagygyal rendszeresen
razziáztak, az elfogott zsidókat megverték, megkínozták -
mondta lapunknak Karsai László történész. Egy ilyen verésbe
halt bele Balázs Péter is, aki után ügyvéd apja kutatott
a háború után.
Bár Zentai neve már Máder Béla századparancsnok - szintén
Zentai felettese - perében felmerült, Balázs megverését Nagy
Lajos főhadnagy ügyében említették 1947-ben. A magyar hatóságok
elfogatóparancsot is adtak ki Zentai ellen, de nem tudták
bíróság elé állítani, mert Németországban amerikai hadifogságba
került, és az USA nem adta ki Magyarországnak. A család az
összegyűjtött bizonyítékok alapján - amelyeket a Páva utcai
holokauszt dokumentációs központ is őriz - 1987-ben Budapesten
tájékoztatta Simon Wiesenthal megbízottját, de nem történt
semmi (Zuroff korábbi nyilatkozata szerint nem kapták meg
a dokumentumokat). Balázsék a Wiesenthal-központ által tavaly
júliusban elindított Utolsó esély-akciót kihasználva Karsai
László segítségével ismét elküldték bizonyítékaikat. A "közvetítő" történészt
azért kérték fel, mert nem akarták felvenni a nácivadászatért
járó tízezer eurós vérdíjat a Wiesenthal-központtól.
Zentai lehet csaknem hatvan év óta az első magyar náci háborús
bűnös, akit külföldről kiadnak. 1945-ben és '46-ban repülőszám
hoztak haza az amerikai és brit fogságba esett magyar bűnösöket,
de a hidegháború kitörésével ez megszűnt - mondja Karsai.
URL: http://www.nol.hu/cikk/354048/
|