2010. március 17., szerda 13:18
inforadio.hu
Kínos Riga számára a Légiósok felvonulása
Szvetnik Endre (London)

Ismét felkorbácsolta az érzelmeket a lezáratlan történelmi múlt Kelet-Európában - ezúttal Lettországban. Rigában lett SS-veteránok vonultak fel, megsértve a korábbi tilalmat, hogy megemlékezzenek bajtársaikról. Az orosz kisebbség tagjait a rendőrök tartották vissza, európai vezetők elítélték az eseményt.

Körülbelül ezer ember helyezett el koszorúkat Rigában, hogy megemlékezzen az SS kötelékében harcolt, és a II. világháborúban elesett lettekről. Az eseményen kétszáz SS-veterán is részt vett és hazafias dalokat énekelt. Nem messze tőlük a rendőrök tartották vissza az orosz tüntetőket, akik sértegették az emlékezőket, és a holokausztot felidéző képeket tartottak kezükben.

Az úgynevezett Légiósokra való megemlékezés napja az egyik leginkább megosztó esemény Lettországban, és kínos pillanat Riga uniós partnerei és NATO-szövetségesei számára. A kilencvenes években a mostaninál nacionalistább színezetű kormány nemzeti ünnepé is nyilvánította egy időre március 16-át, de utódai eltörölték ezt a rendelkezést.

A rigai városi önkormányzat betiltotta a koszorúzást, amelyet a Szabadság emlékműnél és a református székesegyháznál tartottak - egy bíróság azonban úgy döntött, hogy a tilalom jogsértő volt. Így a veteránok legálisan vonulhattak fel, a zsidó aktivisták pedig hiába követelték, hogy tartsák be a tilalmat. "Meg kellene magyarázni, hogy bár ezek az emberek azt hihették, hogy hősiesen harcolnak Lettországért, valójában a náci Németország húzott hasznot belőlük" - mondta Ephraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ vezetője, aki Rigába utazott.

A hitleri Waffen SS-soraiban harcoló Légiósok 1944 márciusának közepén csaptak össze a nyugat felé nyomuló Vörös Hadsereggel. Nils Usakovs, Riga orosz származású polgármestere ezzel kapcsolatban megjegyezte: "elég nehéz hősnek lenni, ha a német nácik oldalán harcolt valaki".

A brit Guardian többeket is megszólaltatott. Aivars Ozors, aki ma 85 éves, azt állította, hogy besorozták, és rákényszerítették az SS-egyenruhát. "Nem volt ebben semmi önkéntes. Vagy a Légiósok soraiba álltunk be, vagy a partizánok közé" - mondta. Egy 24 éves lett fiatalember pedig arról beszélt, hogy nagyapja két testvérét sorozták be, és róluk akart megemlékezni, nagyanyja rokonai viszont a szovjetek oldalán harcoltak. Lettországban sok ilyen család van.

A legtöbb megszólaló azt mondta: nem a nácikért, hanem a szabad Lettországért harcolt. A Guardian azonban hozzáteszi: a 70 ezer meggyilkolt lett zsidóról kevés szó esett.

David Miliband brit külügyminiszter émelyítőnek nevezte a rendezvényt - azért is, mert a kormányzásra esélyes ellenzéki brit konzervatívok az Európai Parlamentben egy frakcióban ülnek a lett Haza és Szabadság Pártjával, amely támogatta a megemlékezést.

inforadio.hu