Ismét
felkorbácsolta az érzelmeket a lezáratlan történelmi múlt
Kelet-Európában - ezúttal Lettországban. Rigában lett SS-veteránok
vonultak fel, megsértve a korábbi tilalmat, hogy megemlékezzenek
bajtársaikról. Az orosz kisebbség tagjait a rendőrök tartották
vissza, európai vezetők elítélték az eseményt.
Körülbelül ezer ember helyezett el koszorúkat Rigában, hogy megemlékezzen az
SS kötelékében harcolt, és a II. világháborúban elesett lettekről.
Az eseményen kétszáz SS-veterán is részt vett és hazafias
dalokat énekelt. Nem messze tőlük a rendőrök tartották vissza
az orosz tüntetőket, akik sértegették az emlékezőket, és
a holokausztot felidéző képeket tartottak kezükben.
Az úgynevezett Légiósokra való megemlékezés napja az egyik leginkább megosztó
esemény Lettországban, és kínos pillanat Riga uniós partnerei
és NATO-szövetségesei számára. A kilencvenes években a mostaninál
nacionalistább színezetű kormány nemzeti ünnepé is nyilvánította
egy időre március 16-át, de utódai eltörölték ezt a rendelkezést.
A rigai városi önkormányzat betiltotta
a koszorúzást, amelyet a Szabadság emlékműnél és a református
székesegyháznál tartottak - egy bíróság azonban úgy döntött,
hogy a tilalom jogsértő volt. Így a veteránok legálisan vonulhattak
fel, a zsidó aktivisták pedig hiába követelték, hogy tartsák
be a tilalmat. "Meg kellene magyarázni, hogy bár ezek az emberek azt hihették, hogy hősiesen
harcolnak Lettországért, valójában a náci Németország húzott
hasznot belőlük" - mondta Ephraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ vezetője, aki Rigába utazott.
A hitleri Waffen SS-soraiban harcoló
Légiósok 1944 márciusának közepén csaptak össze a nyugat
felé nyomuló Vörös Hadsereggel. Nils Usakovs, Riga orosz
származású polgármestere ezzel kapcsolatban megjegyezte: "elég nehéz hősnek lenni, ha a német nácik oldalán harcolt valaki".
A brit Guardian többeket is megszólaltatott.
Aivars Ozors, aki ma 85 éves, azt állította, hogy besorozták,
és rákényszerítették az SS-egyenruhát. "Nem volt ebben semmi önkéntes. Vagy a Légiósok soraiba álltunk be, vagy a partizánok
közé" - mondta. Egy 24 éves lett fiatalember pedig arról beszélt, hogy nagyapja két
testvérét sorozták be, és róluk akart megemlékezni, nagyanyja
rokonai viszont a szovjetek oldalán harcoltak. Lettországban
sok ilyen család van.
A legtöbb megszólaló azt mondta: nem
a nácikért, hanem a szabad Lettországért harcolt. A Guardian
azonban hozzáteszi: a 70 ezer meggyilkolt lett zsidóról kevés
szó esett.
David Miliband brit külügyminiszter
émelyítőnek nevezte a rendezvényt - azért is, mert a kormányzásra
esélyes ellenzéki brit konzervatívok az Európai Parlamentben
egy frakcióban ülnek a lett Haza és Szabadság Pártjával,
amely támogatta a megemlékezést. inforadio.hu
|